Az írásbeli feljegyzések tanúsága szerint az oktatás több mint 200 éves múltra tekint vissza községünkben. A görög katolikus templom vizsgálatáról szóló 1786-i kánoni jelentés szerint a templom 1779-ben, a plébánia és az iskola fából készült, de ekkor már romladozó állapotban volt. 1790-ben pedig a református elemi népiskolát nyitották meg. A leírás szerint 1929-ben újjáépítették és egy tanteremmel bővítették és megszervezték a II. sz. állást. A népiskolák történetében igen jelentős esemény volt Eötvös József kultuszminiszter alkotása: az 1868-as népoktatási törvény. Előírta a tankötelezettséget és elrendelte, hogy a korábbi népiskolákat hat évfolyamos mindennapi népiskolává és a ráépülő három évfolyamos ismétlő népiskolává kell továbbfejleszteni, a 6-15 éves lányok és fiúk számára. Eötvös József e népoktatási törvénye hatalmas lendületet adott a népiskolák fejlődésének. Az iskola történetének kutatásakor kerültek elő a régi "Előmeneteli és mulasztási" naplók. Az 1905-06 évi napló vizsgálata alapján a református elemi népiskolába ebben az évben 79 tanuló iratkozott be.

Tantárgyak:

• Magaviselet
• Hit és erkölcstan
• Magyar olvasás
• Magyar nyelvtan
• Magyar helyesírás
• Számtan
• Történelem
• Természetrajz
• Szépírás
• Éneklés
• Folyékony olvasás

Tartalmi tárgyalás

Aranyi Kálmán: tanító, Barcsa Endre: igazgató Az 1911-12-es tanévről pedig a rendtartás könyve állt a rendelkezésre. Ebben található az Órarend, valamint a tantárgyak és a tananyagok feldolgozása. Ebből kitűnik, hogy 6 osztályos mindennapi iskola működött. Gáspár Lajos tanító, Barcsa Endre ref. lelkész igazgató Az 1927-es évről már több adat jelzi az iskolák működését. Görög katolikus iskola: kántortanító Somlyay András Római katolikus iskola: kántortanító Munkácsy István